Mire van szükséged? 

Ha rajzolással vagy animációval szeretnél foglalkozni, elengedhetetlen a jó munkaeszköz. Ez lehet egy füzet, illetve rengeteg fajtájú/típusú ceruza, ecset. Azonban ha gépen keresztül akarunk alkotni, akkor igazából 3 dologra érdemes figyelni, illetve beszerezni.
A legelső dolog, minden animátor legjobb barátja, a digitális rajztáblája.

Én egy ilyen gyönyörűséges Wacom intuos Comic-al dolgozom, nekem nagyon bevált. Szerintem ha  digitális rajztábla, akkor Wacom. Mindenképpen ezt a márkát javaslom, nekem is ezt ajánlották, manapság szerintem minden rajzos ilyennel dolgozik. Kifejezetten kényelmes, jobb és balkezeseknek egyaránt kézre áll.

A másik dolog, az a számítógép vagy laptop. Ez esetben a paraméterekre érdemes odafigyelni. Bár programtól függ, mennyire terhelik meg a rendszert, egy erős gépre minden művésznek szüksége van. Ilyenkor a processzorra és a videokártyára kell ráfektetni a hangsúlyt.  Az én gépemnek Intel Core i3-as processzora van, és egy NVIDIA Geforce 710M-es videokártyája. Bevallom, ez az eszköz sem üti meg azt a mércét, a közép kategória skáláját bővíti valahol. Igazából ezzel is lehet mit kezdeni, de egy idő után nagyon lelassul és nyúzott lesz a rendszer (kedves Photoshop barátunk, nagyon szeretünk - de nyilván ez nem a te hibád). Szóval, mindenképpen a felső kategória, vagy a közép kategória felső részénél nézelődjetek, nem kell kifejezetten az árak után menni, de jó gépet, csak 200 ezer körül, vagy a  felett fogtok találni.

Végül, a program, az egyik legfontosabb dolog. Ahogyan a táblák és számítógépek között is rengeteg fajta van, itt talán mindenki a PaintTool SAI mellett fog szavazni. Ez az egyik leismertebb és leggyakrabban használt program. Történetesen én is SAI-al dolgozom.

Sok más rajzos illetve animáló program van. Van egy ingyenesen letölthető nagyon jó kis program (ahhoz képest hogy ingyenes), a MediBang Paint Pro. Én ezzel is dolgoztam már, igazából csak megszokás kérdése az egész. 

Mivel én a SAI-ban kezdtem el dolgozni, ezért az nőtt jobban a szívemhez, de a Medi-vel is ugyan azt lehet éppenséggel elérni. YouTuberek, akik ilyennel foglalkoznak, szinte mindegyikük vagy a SAI-t, a Medi-t, vagy a Photoshop-ot használja. És ezzel elérkeztünk a harmadik, általam ismert opcióhoz. Ez nem más, mint a Photoshop. Ez egy profi program, nem tudok sokat mondani róla, de szerintem nem is kell különösebben bemutatnom. 

A konklúzió pedig az, hogy bármit is választasz, érdemes előtte alaposan körülnézni, megkérdezni a rajzos barátokat, ismerősöket, hogy ők mit ajánlanak. Valamint hasznos dolog YouTube-os művészeket is nézni mint például, Cyarin vagy ScribbleNetty, őket nagyon szeretem, és szerintem kifejezetten szórakoztató és hasznos látogatni a csatornájukat.

Alkotásra fel! 

Rólam

Ha ezt olvasod, akkor egy olyan lány elméjébe nyerhetsz bebocsátást, aki valahogy mindig is más akart lenni, nem szeretett volna beolvadni a többi ember közé. Bár gyerektársaihoz képest szembeötlően eleven és makacs teremtés volt, és gyakran még a szabályokkal sem félt szembemenni, legbelül csak egy kis figyelemre vágyott, mint akárki más. Az idő és a jellemváltozás végül elérte nála, hogy elvonuljon a rajzai világába, hogy egy napon olyat adhasson másoknak, amivel kicsit talán megváltoztathatja azok véleményét, hozzáállását a rajzfilmekhez. Ez a lány, aki már kicsi kora óta hatalmas ambíciót érzett az iránt, hogy egész hátra lévő életét a saját világának szentelje.
Na, de hagyjuk is a magasztos stílust, inkább megmutatom miről is lenne itt szó igazából. Az évek során felhalmoztam több tucat történetet, (ezek közül a jobbakat szívesen megosztanám most veletek, a többi már így is nagyon jól összebarátkozott az íróasztalom fiókjával) és roskadásig rajzoltam megannyi füzetet, noteszt, - igazából bármit, amire fogott a grafitceruzám hegye. Nagyon jó kis gyerekkorom volt, egy darab papírral és egy ceruzával már boldoggá lehetett tenni, a barátaimat is egytől-egyig imádtam, és mások is folyton keresték a társaságomat. Na jó, hazudtam... ,az utóbbiról. De abban igazam volt, ha már a papír-írószer bolt küszöbén áttehettem a lábamat már egyből úgy éreztem, ez az én helyem. Nem igazán kerestem mások társaságát, legalábbis egy idő után már nem. Több örömöt nyújtott számomra elbolyongani a saját világom rejtekeiben, mint játszani vagy barátkozni bárki mással. Ez persze nem azt jelentette, hogy nem voltak barátaim, szerencsémre mindig akadt egy-egy rokon lélek, akivel eszmecserét tudtam folytatni. Az igaz barátok megtalálása és megtartása mindig is a specialitásaim közé tartoztak, bár több dolog ékesíthetné az említett  listámat, például a rajzoláshoz való tehetség, de ez utóbbiról inkább döntsetek ti.